Népszokások, hagyományok, megfigyelések… Május 1.

Május - A népi kalendárium Pünkösd havának, Ígéret havának, Ikrek havának, Borjútor (Virágzó élet) havának is nevezi.A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös.

„Ugarat szánt Pünkösd hava búzatermésért.
Szőlőt kapál nagy munkával jó bor italért.”

Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenység-istennő volt a római mitológiában.

MÁJUS 1.

Májusfa-állítás:

A magyar nyelvterület nagy részén május elsejére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. A májusfa - a zöld ág - a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka. Szerelmi ajándék is. A májusfa állítás éjszakáján sokfelé megszólalt a muzsikaszó is, az úgynevezett éjjelizene máshol szerenád, amelynek hagyománya ma is él még Erdély szerte. A zenét általában a falu bandája szolgáltatta, és a lánynak fogadnia kellett. Ha pedig nem fogadta a zenét – ami egy meggyújtott gyufaszál körbe-körberajzolása a lesötétített ablak mögött -, azt jelentette, hogy nem fogadja az éjjelizenét adó legény szerelmét. Ilyenkor, ha vehemens volt a legény vagy ittas, bizony sok ablak tört be, s akkor is, ha a láng nem az óra járásával egy irányban haladt. Visszafelé körözése a lángnak azt jelentette – elmehetsz. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket.
Az élelmesebb lányok is megtréfálták a fiúkat. Savanyú uborkát, paprikát, krumplit kötöttek a legénynek tűzött májusfára, ami miatt szégyenkezhetett a „savanyúképű”, „paprikajancsi”, „krumplifejű” legény.

A májusfa-állításnak két jellegzetes formája ismert: az egyik a lányos házakhoz vitt májusfa, a másik a középületek, kocsmák előtt felállított májusfa.

A májusfák beszerzése mindkét esetben a mindenkori legények, legénybandák feladata. A májusfának alapvetően két változata van: kivágott, sudár, esetenként kérgétől megtisztított fa, melynek csak a tetején hagyták meg a lombját, vagy virágzó, zöldellő gallyakat, ágakat.
A fákkal kapcsolatosan kétféle követelmény lehetett: sudár, magas legyen vagy fiatal, zsenge. Az ágak pedig zöldek vagy virágosak. A helyi lehetőségeknek megfelelően változik a fa fajtája, mely lehetett nyárfa, nyírfa, fenyőfa, fűzfa, virágzó cseresznyeág, meggyág, orgona stb.
A lányok számára állított májusfát többnyire titokban szerezték be és állították fel az éjszaka leple alatt a legények.
.
Május elsejéhez kapcsolódó időjárásjósló, földműveléssel kapcsolatos és egyéb hiedelem:

E nap időjárása mutatja, milyen lesz a jövő tél.
A Mura-vidéken nem ajánlatos borsót vetni, ellenben a szlavóniaiak kendervetésre alkalmas időpontnak tartották.
Az ezen a napon köpült vajat Fülöp-Jakab vajának nevezték, és fülfájás ellen kenték a fülüket vele Turán.
Jászdózsán úgy vélték, hogy sűrűbb lesz a tej, ha május elsejei harmatot adnak a jószágnak.
Szeged környékén régi hiedelem szerint bodzával díszítették a házat a boszorkányok ellen.
A hónap elején, azonban az időjárás megtréfálhatja még az embert, a májusi fagyok a csípős reggeleken kívül súlyos károkat okozhatnak a még zsenge, kikelőfélben lévő növényekben.„A májusi eső aranyat ér!” – tartja a régi mondás, mely egyfelől arra figyelmeztet, ha nincs a hónapban elegendő csapadék, a termés sem lesz jó. Másfelől egy természeti megfigyelésre utal: májusban gyakori az eső.

Feladat: Kérdezd szüleidet, nagyszüleidet, szomszédokat, ismerősöket, hogy az ő fiatalságukban (még most is azok) ez, hogy történt!

Készíts rajzot májusfáról, májusfaállításról vagy májusfa kitáncolásról, s küldd el a szokásos módon, messengeren, vagy az ustgyuszi@gmail.com-ra! 

Jó időtöltést!