A pünkösdi ünnepkör

Áldozócsütörtök

A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja. Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.

Mit ünneplünk Pünkösdkor?

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.
A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk." (Csel 2:1–4)

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

                                                                           A bibliai jelenet 12.századi ábrázoláson

                                                     11.századi kódex lap
                                            Franciaország

Pünkösdi népszokások

Magyarországon csakúgy, mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Pünkösdikirály-választás

A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

Pünkösdi király - Németország

Pünkösdölés
"Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem."

 

Adománygyűjtő népszokás. Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol "mavagyonjárásnak" is nevezik a pünkösdölést. ("Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja"). Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kitűnt a menetből. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.

Pünkösdi királyné Portugáliában                                Kalotaszegi pünkösdi királyné

                                                                                

Mátkálás

Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot, ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

Zöldág-járás, zöldág-hordás

A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

Hiedelmek

Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.

 

Feladat: Kérdezd szüleidet, nagyszüleidet, szomszédokat, ismerősöket, hogy az ő fiatalságukban (még most is azok) ez, hogy történt!

 

Népszokások, hagyományok, megfigyelések… Május 1.

Május - A népi kalendárium Pünkösd havának, Ígéret havának, Ikrek havának, Borjútor (Virágzó élet) havának is nevezi.A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös.

„Ugarat szánt Pünkösd hava búzatermésért.
Szőlőt kapál nagy munkával jó bor italért.”

Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenység-istennő volt a római mitológiában.

MÁJUS 1.

Májusfa-állítás:

A magyar nyelvterület nagy részén május elsejére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. A májusfa - a zöld ág - a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka. Szerelmi ajándék is. A májusfa állítás éjszakáján sokfelé megszólalt a muzsikaszó is, az úgynevezett éjjelizene máshol szerenád, amelynek hagyománya ma is él még Erdély szerte. A zenét általában a falu bandája szolgáltatta, és a lánynak fogadnia kellett. Ha pedig nem fogadta a zenét – ami egy meggyújtott gyufaszál körbe-körberajzolása a lesötétített ablak mögött -, azt jelentette, hogy nem fogadja az éjjelizenét adó legény szerelmét. Ilyenkor, ha vehemens volt a legény vagy ittas, bizony sok ablak tört be, s akkor is, ha a láng nem az óra járásával egy irányban haladt. Visszafelé körözése a lángnak azt jelentette – elmehetsz. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket.
Az élelmesebb lányok is megtréfálták a fiúkat. Savanyú uborkát, paprikát, krumplit kötöttek a legénynek tűzött májusfára, ami miatt szégyenkezhetett a „savanyúképű”, „paprikajancsi”, „krumplifejű” legény.

A májusfa-állításnak két jellegzetes formája ismert: az egyik a lányos házakhoz vitt májusfa, a másik a középületek, kocsmák előtt felállított májusfa.

A májusfák beszerzése mindkét esetben a mindenkori legények, legénybandák feladata. A májusfának alapvetően két változata van: kivágott, sudár, esetenként kérgétől megtisztított fa, melynek csak a tetején hagyták meg a lombját, vagy virágzó, zöldellő gallyakat, ágakat.
A fákkal kapcsolatosan kétféle követelmény lehetett: sudár, magas legyen vagy fiatal, zsenge. Az ágak pedig zöldek vagy virágosak. A helyi lehetőségeknek megfelelően változik a fa fajtája, mely lehetett nyárfa, nyírfa, fenyőfa, fűzfa, virágzó cseresznyeág, meggyág, orgona stb.
A lányok számára állított májusfát többnyire titokban szerezték be és állították fel az éjszaka leple alatt a legények.
.
Május elsejéhez kapcsolódó időjárásjósló, földműveléssel kapcsolatos és egyéb hiedelem:

E nap időjárása mutatja, milyen lesz a jövő tél.
A Mura-vidéken nem ajánlatos borsót vetni, ellenben a szlavóniaiak kendervetésre alkalmas időpontnak tartották.
Az ezen a napon köpült vajat Fülöp-Jakab vajának nevezték, és fülfájás ellen kenték a fülüket vele Turán.
Jászdózsán úgy vélték, hogy sűrűbb lesz a tej, ha május elsejei harmatot adnak a jószágnak.
Szeged környékén régi hiedelem szerint bodzával díszítették a házat a boszorkányok ellen.
A hónap elején, azonban az időjárás megtréfálhatja még az embert, a májusi fagyok a csípős reggeleken kívül súlyos károkat okozhatnak a még zsenge, kikelőfélben lévő növényekben.„A májusi eső aranyat ér!” – tartja a régi mondás, mely egyfelől arra figyelmeztet, ha nincs a hónapban elegendő csapadék, a termés sem lesz jó. Másfelől egy természeti megfigyelésre utal: májusban gyakori az eső.

Feladat: Kérdezd szüleidet, nagyszüleidet, szomszédokat, ismerősöket, hogy az ő fiatalságukban (még most is azok) ez, hogy történt!

Készíts rajzot májusfáról, májusfaállításról vagy májusfa kitáncolásról, s küldd el a szokásos módon, messengeren, vagy az ustgyuszi@gmail.com-ra! 

Jó időtöltést!

 

Sárkányölő Szent György

Sárkányölő Szent György a lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje volt. A legenda szerint egy pogány várost tartott rettegésben a sárkány, minden évben egy lányt követelt magának. Szent György megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt.

A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét e naptól számítja. Magyarországon az állatokat ezen a napon hajtották ki először a legelőre. Ekkor álltak újra munkába juhászok és a kanászok. Régi pásztorszokás az ún. juhmérés, a lemért tejmennyiség alapján megállapították, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.

Fontosnak tartották, hogy az állatokat megóvják a betegségektől, járványoktól, és a rontó szellemektől. A legelőre menet gallyakkal veregették meg az állatokat, a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, gazdasszony kötényén keresztül hajtották ki.

Az esztendő egyik legjelentősebb gonoszjáró napja. A rontás elkerülésére tüskés ágakat tűztek az ajtókra, fokhagymával kenték be az ajtófélfákat, ablakokat.

Szent Györgykor is gyújtottak tüzeket, amelyeket a legények körbetáncoltak, átugrottak.

E napon volt szokás a harmatszedés is, az asszonyok lepedővel szedték a harmatot, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. A tejes fazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen, vagy a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. Voltak, akik ezen harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva odaadtak a tehénnek, hogy az jól tejeljen.

Más megfigyelések szerint: ???

Házi feladat: Kérdezd szüleidet, nagyszüleidet, szomszédokat, ismerősöket milyen megfigyelések, babonák jellemezték e napot! Ha nem tudnak segíteni vedd igénybe az internet segítségét!

pl. netfolk.blog.hu/2013/04/20/suss_fol_nap_szent_gyorgy_nap

Aki az előző heti feladatokat nem oldotta meg azoknak továbbra is beadandó, s küldd el a szokásos módon, ustgyuszi@gmail.com –ra, vagy messengeren keresztül!

Jó időtöltést!

 

Egyszerű kézműves és mozgásos játékötletek húsvét utánra, hogy a bezártság idején se csak a „kütyük” nyomkodásáról szóljanak az elkövetkezendő napok. :)

A felsorolt játékok valamelyikéből válassz egy játékot, videózd vagy fotózd le, amit éppen csinálsz, s küldd el masengeren vagy az ustgyuszi@gmail.com-ra!

 

1.    Tojáspuzzle

Kartonpapírból vágj tojásformákat, majd valamilyen minta (hullámos, cikk-cakk) mentén vágd őket fel. A feladat, hogy összepárosíts a tojás tetejét az aljával.

Kisebb gyerekek használjanak különböző színű papírokat, vagy előbb díszítsd ki a formákat, így könnyebb lesz a párosítás. Nagyobbaknak legyen az összes tojás egyféle színű kartonból, hogy csak az illesztési minta alapján találjátok meg a párokat.

2.   Tojásgurítás

Hagyományosan a szabadban tartják, de ha nincs kertetek, a nappali is tökéletes helyszín lehet. A hímes tojásokat főzőkanál segítségével kell eljuttatni a célig, de az igazán profik négykézlábra ereszkedhetnek, és az orrukat is használhatják hozzá.

3.    Nyuszis célbadobás

Egy nagyméretű kartonpapírból vágj ki egy nyuszifigurát. A szájához, hasához, kezéhez és lábához vágj nagy lyukat. A cél, hogy a kislabdával vagy babzsákkal beletaláljunk a lyukba.

4.    Páros tojásdobálás

A párok egymással szemben állnak, és szépen kifestett tojást – lehet főtt vagy nyers is – dobálnak egymásnak. Minden dobás után egyet hátra lépnek. Az a páros nyer, akik a legtávolabbról is képesek elkapni a tojást. (Lakásban mindenképp főttel játsszuk!)

5. Memóriajáték

Házilag is könnyen elkészíthető. Vegyél néhány kartonlapot és egy bögrét. A bögre száját rajzold körbe annyiszor, ahány darabosra tervezed a játékot. Páronként ugyanolyan mintát rajzolj rájuk, vágd őket körbe, és kezdődhet a játék. Ha van hozzá géped, le is laminálhatod, és akkor biztos, hogy jövő ilyenkor is játszhattok vele.

6.    Nyuszis színezők

Sokáig el lehet szórakozni valamilyen aprólékos húsvéti színezővel. Színezés közben gyakran kerül sor mély beszélgetésekre, de már az is erősíti a kapcsolatotokat, ha csak szép csendben dolgoztok egymás mellett.

7.    Húsvéti utáni rajzverseny

Rajzoljatok nyuszit – csukott szemmel! A családból valakit kérjetek fel zsűrinek, de nehogy előre elmondjátok neki, hogy melyik művet ki készítette!

8.    Szobor készítése műanyagtojásból

Ha vannak műanyagtojásaitok, gyönyörű figurákat készíthettek belőlük úgy, hogy gyurmával illesztitek össze őket. Készülhet így kígyó, ember vagy akár nyuszi is – a lehetőségeknek csak a képzeletetek szab határt.

9. Akadálypálya

Készítsetek akadálypályát párnákból, székekből, műanyag palackokból. A pályán úgy kell végigmenni, hogy közben minden játékos egy tojást egyensúlyoz egy fakanálon. Az nyer, aki leggyorsabban tudja a pályát végig vinni anélkül, hogy leesne a tojás. Haladók a tojást egy evőkanálban is egyensúlyozhatják, amelyet a szájukban tartanak.

10.    Mi van a tojásban?

Műanyagtojásokat – lehet Kinder tojás doboza is – töltsük meg babbal, rizzsel, lencsével. Keverd össze! A feladat, hogy kitaláld, mi van a dobozban.

11.    Nyusziugrás

Felsorakoztok a startvonalnál. A pálya végén egy tojásokkal teli kosárka van. Odáig kell elugrálni, kivenni onnan egy tojást, majd visszaugrálni. Az győz, aki a megadott idő alatt a legtöbb tojást gyűjti.

Jó időtöltést!