A pünkösdi ünnepkör
Áldozócsütörtök
A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök,
Krisztus mennybemenetelének napja. Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri
áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek
elsőáldozásának napja is.
Mit ünneplünk Pünkösdkor?
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó
ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg
a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi
törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték
a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.
A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele
után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás,
szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a
tanítványokra.
"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy
akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen
zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És
megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És
megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint
a Szellem adta nékik szólniuk." (Csel 2:1–4)
Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan
figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd
tehát az egyház születésnapja is.
A bibliai jelenet 12.századi ábrázoláson
11.századi
kódex lap
Franciaország
Pünkösdi
népszokások
Magyarországon csakúgy, mint Európa számos országában
a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori
(római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és
ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap
folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római
mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos
szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a
rózsa, a jázmin és a bodza.
Pünkösdikirály-választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják
ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak
a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI.
századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása
Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király
megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi
legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.
Pünkösdi
király - Németország
"Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem."
Adománygyűjtő népszokás. Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol "mavagyonjárásnak" is nevezik a pünkösdölést. ("Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja"). Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kitűnt a menetből. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.
Pünkösdi királyné Portugáliában Kalotaszegi pünkösdi királyné
Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű
fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a
megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot, ugyanezt a tálat kaláccsal,
süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.
Zöldág-járás, zöldág-hordás
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld
ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a
malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások
emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A
földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a
kártevőktől.
Hiedelmek
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A
hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget,
keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol
kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag
aratás legyen.
Feladat: Kérdezd szüleidet, nagyszüleidet, szomszédokat,
ismerősöket, hogy az ő fiatalságukban (még most is azok) ez, hogy történt!
A magyar nyelvterület nagy részén május elsejére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. A májusfa - a zöld ág - a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka. Szerelmi ajándék is. A májusfa állítás éjszakáján sokfelé megszólalt a muzsikaszó is, az úgynevezett éjjelizene máshol szerenád, amelynek hagyománya ma is él még Erdély szerte. A zenét általában a falu bandája szolgáltatta, és a lánynak fogadnia kellett. Ha pedig nem fogadta a zenét – ami egy meggyújtott gyufaszál körbe-körberajzolása a lesötétített ablak mögött -, azt jelentette, hogy nem fogadja az éjjelizenét adó legény szerelmét. Ilyenkor, ha vehemens volt a legény vagy ittas, bizony sok ablak tört be, s akkor is, ha a láng nem az óra járásával egy irányban haladt. Visszafelé körözése a lángnak azt jelentette – elmehetsz. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket.
