Néptánc
Az elkészült feladatokat kérem 2020. április 24-ig (péntek) megküldeni!
Elolvasni és a kérdésekre
válaszolni! 1-8. osztály:
HÚSVÉTVASÁRNAP
Húsvét mozgó ünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a
tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban
állapította meg, így húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet
(húsvéti ünnepkör). Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, e napon
ünnepeljük Krisztus feltámadását. Véget ér a nagyböjt, a hústól való
tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is. Megünnepléséről már
a 3. század óta vannak adataink, általánossá a 8. század óta vált. Ezen a napon
is fontos szerepet tulajdonítottak a víznek. Piros tojást tettek a mosdóvízbe,
és a család abból mosakodott, hogy egészségesek legyenek egész esztendőben.
Húsvétvasárnap akárcsak minden ünnepen munkatilalom volt. A seprési tilalmat
pl. azzal magyarázták, hogy elsepernék a locsolókat a háztól. Húsvétvasárnap és
-hétfőn a böjti tilalom után már ismét lehetett táncolni. A húsvéti
szertartásokhoz tartozott már a 10. század óta az ételszentelés. A szentelésre
vitt jellegzetes ételek: a kenyér, kalács, bor, bárány, sonka. A szentelt
ételek maradékait mágikus célokra használták. A sonka csontját kiakasztották a
gyümölcsfára, hogy sokat teremjen.
HÚSVÉTHÉTFŐ
A húsvéti locsolás eredete részint a keresztelésre, részint arra a
legendára utal, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi
asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni illetve a Jézus sírját
őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A víz tisztító,
termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is.
Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás
egykori módjára, hogy gyakran a kúthoz, vályúhoz vitték a lányokat, és egész
vödör vízzel leöntötték őket. A két világháború között vált általánossá a
"szagos vízzel, rózsavízzel" való öntözés. A locsolóversek sok
változata ismert máig, a mágikus jellegű szövegektől a félnépi rigmusokig.Székelyföldön húsvéthétfő hajnalán a legények csapatosan indultak a lányos házakhoz többnyire zeneszóval öntözni. A locsolás jutalma a hímes tojás.
Húsvét mozgó ünnepét melyik zsinat
mondta ki és mit állapított meg? Mit ünneplünk e napon? Voltak-e húsvéti
szertartások, és ha igen milyenek? Mondj példát! Húsvéti locsolás eredete mire
utal? A víz ereje mire utal?
Írd
le és küldd el az ustgyuszi@gmail.com –ra vagy messengeren
keresztül.
Az elkészült feladatokat kérem 2020.
április 24-ig (péntek) megküldeni!
1-2. osztály:
A gyerekek egyik igen kedvelt játéka az ugróiskola.
Lehet, hogy maguktól nem kezdik el játszani, szükség van a felnőtt
kezdeményezésére, de utána már önállóan is kitalálnak új verziókat. A
néptánc-oktatásnak is egyik fontos eszköze az ugróiskola, ugyanis remekül lehet
gyakorolni vele az ugrások különböző formáit: páros lábról páros lábra ugrás,
páros lábról egy lábra ugrás, egy lábról páros lábra ugrás, egyik lábról másikra
ugrás.
Én is bemutatok néhányat Nektek, íme:
1. Az egyik klasszikus forma, amit a legtöbben
ismerünk:
2. Ezt akár egy teljes utcahosszban is játszhatjuk. :)
3. Négyzetek helyett rajzolhatunk köröket:
4. A négyzeteket háromszög formába is rendezhetjük, és
kitalálhatunk különböző szabályokat, például, hogy a háromszög csúcsaiba csak
páros lábon lehet beleugrani, vagy ott kell lábat váltani.
5. A csiga forma is izgalmas megoldás:
6. Számok helyett
pöttyök is kerülhetnek a négyzetekbe, így jelölve a szabályt, hogy hány lábbal
ugorjunk bele. Ez a megoldás a kicsik számára is nagyon jó lehet.
7. Ha egyhangúnak találjuk a rajzolt formát, akkor ki
is dekorálhatjuk például így:
8. A körökből és elipszisből pedig pillangót
formálhatunk. Ezzel a megoldással színeket és formákat is taníthatunk a
mozgással egybekötve.
9. Egészen eljuthatunk odáig, hogy komolyabb
szabályrendszerű ugróiskolát rajzolunk színekkel, formákkal, utasításokkal.
Találjatok
ki egy ugróiskolát! Szabály rátok van bízva! Garantáltan szeretni fogjátok! Írd le, rajzold le, vagy
fényképezd le és küldd el az ustgyuszi@gmail.com –ra vagy messengeren keresztül.
Az elkészült feladatokat kérem 2020. április 24-ig
(péntek) megküldeni!
3-4.
osztály:
Milyen stílusréteg a csárdás? Mik
játszottak nagy szerepet a csárdás kialakulásában? Csárdás összefogódzási
módjai. Sorolj fel néhányat! A pároscsárdás mellett megemlíthetünk még két
különleges táncformát. Melyek ezek! A csárdás kísérőzenéje melyik
dallamkategóriákból merít!
Digitális Néptánc-Oskola 4. és 6. oldalt elolvasni és a hozzá kapcsolódó
kérdéseket kitölteni!
Írd
le, vagy fényképezd le és küldd el az ustgyuszi@gmail.com –ra vagy messengeren keresztül.
Az elkészült feladatokat kérem 2020. április 24-ig
(péntek) megküldeni!
5-6.
osztály:
Milyen
stílusú táncunk az ugrós? Az ugrós alapvető jellegzetességei? Tánc kisérőzenéje
kettős arculatot mutat. Melyek ezek?
Digitális Néptánc-Oskola 4-6.. oldalt elolvasni és a hozzá kapcsolódó kérdéseket kitölteni:
Írd
le, vagy fényképezd le és küldd el az ustgyuszi@gmail.com –ra vagy messengeren
keresztül.
Az elkészült feladatokat kérem 2020. április 17-ig (péntek) megküldeni!
8. osztály:
Sorolj fel lassú vonulós
táncokat! A fáklyás menettánc melyik szokáskörnyezetben maradt fenn? Európa
szerte a 17.-18. században milyen táncok jellemzőek? Kárpát-medencében a „lengyel
táncok” nyomai. Írj példát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése